A meggyőzés és a motiváció elengedhetetlen eszköze

Jártál már úgy, hogy kiadtál egy feladatot, amit megcsinált a kollégád ugyan, de nem úgy vagy nem akkor amikorra kérted? Hát persze, nem is egyszer! Pedig csak egy kis odafigyelésre van szükség, és nem kell mindent kétszer csináltatnod. Ha elsőre megértik a feladatot, akkor van csak esélyed arra, hogy egyből jó is lesz az eredmény. Az empátia, mint feladatkiosztó eszköz Jogosan gondolhatod, hogy amikor feladatot adsz át, akkor elsősorban Téged kell, hogy megértsenek. Mégis, sokszor nem értenek meg. Biztos, hogy ez az ő hibájuk? Mindannyian megértésre vágyunk, ám miközben el vagyunk foglalva a saját gondolatainkkal, amelyeket a legtöbbször 100%-ig igaznak hiszünk, megfeledkezünk arról, hogy lehetővé tegyük, hogy a másik megértsen bennünket. Ha azt szeretnéd, hogy a munkatársad megértse a kiadott feladatot, akkor azt - alkalmas pillanatban, és - úgy kell átadni, hogy ő is megértse. A kommunikáció a legfontosabb képességed, éveket töltesz azzal, hogy megtanulj beszélni, írni és olvasni, a metakommunikációd állandóan változik. De mint ahogyan az előző mondatomból is láthatod, sokszor elfelejtjük, hogy a kommunikáció kétirányú dolog. A Párizs-Dakar Rallyn először a térképet nézik meg, és megtervezik az utat mielőtt útnak indulnak. A feladatkiadásnál is éppen ez a helyzet. Jól kell ismerned a kollégád képességeit, habitusát, tudását, és pillanatnyi leterheltségét. A feladatot nem úgy kell átadnod, ahogyan gondolod, hanem az ő nyelvén kell elmondanod úgy, hogy ő is értse. Empátia a meggyőzésben Ugyanez a helyzet a meggyőzéssel is. Mindaddig, amíg csak a saját fejeddel gondolkozol, és szelektíven hallod, hogy mit mond másik, addig a meggyőzés területén sem leszel olyan sikeres, mintha empátiával, értő figyeléssel és kérdezéssel megismernéd a másik gondolatait, és ahhoz igazítanád a mondanivalód tartalmát és a kommunikációdat. Hogy jön ide a motiváció? Kezdő mérnök koromban volt egy főnököm, aki elvárta hogy az odalökött félmondataiból megértsem, hogy mit kér tőlem, és hibátlanul kellett (volna) végrehajtanom. A helyzetből adódóan nagyon lassan és hibásan dolgoztam, sok kritikát kaptam, amitől demotivált lettem. Nem szerettem munkába járni. Viszont később volt olyan főnököm, aki számomra is érthetően, világosan adta ki a képességeimnek megfelelő feladatokat, amiket gyorsan és jól oldottam meg. Elég hamar vezetővé is váltam. Így függ össze az empátia és motiváció. Köszönöm a figyelmedet, és sok sikert kívánok! Baráti üdvözlettel, Magda Attila tréner, coach